Páciensklub

A szénanátha az egyik leggyakoribb allergiás betegség, amely Magyarországon is több százezer embert érint. A tüneteket nem fertőzés, hanem a szervezet allergiás reakciója okozza olyan allergénekre, mint a pollenek, a házi poratka vagy az állati szőr és az állat bőréről levált hámsejtek. A legjellemzőbb panaszok közé tartozik az orrfolyás, az orrdugulás, a tüsszögés, a torokkaparás, valamint a szemviszketés és a könnyezés.

Bár a szénanátha ritkán jár súlyos tünetekkel, jelentősen ronthatja az életminőséget, az alvást, a munkavégzést, a tanulást és a sportolási teljesítményt. Kezelésében fontos szerepet kapnak az új generációs antihisztaminok, szükség esetén pedig a csak vényre kapható orrspray-k vagy egyéb gyógyszerek is. A megfelelő terápia mindig az egyéni tünetekhez igazodik. A videóból megtudhatja, hogyan ismerhető fel a szénanátha, és milyen kezelési lehetőségek segíthetnek enyhíteni a tüneteket.

Mi okozza a szénanáthát?

A szénanáthát nem vírus vagy baktérium, hanem allergiás reakció váltja ki. A tüneteket leggyakrabban pollenek, házi poratka vagy állati eredetű allergének, például kutya- vagy macskaszőr, illetve az állat levált hámsejtjei okozzák.

Milyen tünetei vannak a szénanáthának?

A leggyakoribb tünetek közé tartozik az orrfolyás, az orrdugulás, a tüsszögés, a torokkaparás, valamint a szemviszketés és a könnyezés. A tünetek egyénenként eltérő erősségűek lehetnek.

Mivel kezelhető a szénanátha?

A kezelés alapját általában az új generációs antihisztaminok jelentik. Erősebb vagy tartós tünetek esetén az orvos receptköteles gyógyszereket, például orrspray-t vagy szemcseppet is javasolhat.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni szénanátha esetén?

Ha a panaszok tartósan fennállnak, érdemes háziorvoshoz vagy allergológushoz fordulni. A kezelés mindig az egyéni tünetekhez igazodik.

Szénanátha: okok, tünetek, kezelés

A szénanátha a felső légutaknak a gyulladásos megbetegedése. Ezt a gyulladást nem egy fertőzés hozza létre, mint általában gondolnánk, hanem egy allergiás gyulladásos reakció, egy allergiás reakció valamilyen külső belélegzett ágensre, amely lehet akár pollen, akár házi poratka, akár valamilyen állatnak valamilyen váladéka, testrésze (kutya-, macska-, lószőr stb.).

A szénanátha egy nagyon gyakori betegség, több mint 500 ezer embert érint Magyarországon is, habár biztos adataink nincsenek. A tünetei nem súlyosak, ugyanakkor fontosságát az is alátámasztja, hogy nagyon rontja az iskolai, munkahelyi teljesítményt, az alvásminőséget, illetve a sportolási képességet is.

Emellett vannak olyan társbetegségek, amelyekkel szövődhet, és amelyek szintén a súlyosságát támasztják alá. Ilyen társbetegség például az asztma vagy akár egy orrpolipózis.

A szénanátha terápiájában nagyon fontos, hogy a gyógyszertárban Ön is betegként tud vásárolni hatékony és biztonságos készítményeket. Ezért fontos tudni, hogy a bázisterápia – az első, amit érdemes megvenni –, az az új generációs antihisztamin tabletta, ezekből bizonyos kisebb kiszerelések kaphatók vény nélkül is, és amennyiben ezt követően is szükség van terápiára, akkor mindenképpen javasolt a háziorvoshoz való fordulás receptes, új generációs antihisztamin biztosítására. Illetve, ha az orrtünetek erőteljesebbek, akkor nazális orrspray is írható vényre.

A vény nélkül kapható orrcseppek, orrspray-k allergiás náthában való alkalmazása nem indokolt. Az Ön tünetei fogják meghatározni azt, hogy tulajdonképpen pontosan melyik kombináció az, ami az Ön esetében hatékony. Ha az orrdugulás a domináns, akkor annak megfelelően kell kezelni, ha az orrfolyás, torokkaparás a döntő, akkor annak megfelelően, akinél pedig a szemviszketés, könnyezés, akkor inkább szemcsepp irányába fordul majd el az orvos.

Az allergiás nátha és a megfázás tünetei sokszor hasonlóak, ezért nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik áll a panaszok hátterében. A tüsszögés, az orrfolyás vagy az orrdugulás mindkét esetben előfordulhat, azonban vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

Ebben a videóban a szakértő bemutatja, hogy milyen tünetek jellemzőek inkább a szénanáthára, és melyek utalnak vírusos felső légúti fertőzésre. Szó esik többek között a lázról, a szemviszketésről, az orrváladék jellegéről, a tünetek időtartamáról és azok évszakos megjelenéséről is.

A videóból megtudhatja, hogy mikor érdemes allergiára gyanakodni és mikor valószínűbb a megfázás, és mely tünetek esetén célszerű orvosi segítséget kérni.

Hogyan lehet megkülönböztetni az allergiát a megfázástól?

Allergia esetén gyakori a szemviszketés, a tüsszögés és a vízszerű orrfolyás. Megfázás esetén gyakrabban jelentkezik láz, orrdugulás és sűrűbb orrváladék.

Járhat lázzal az allergia?

Az allergiás nátha nem okoz lázat. A láz inkább vírusos vagy bakteriális fertőzésre utal.

Milyen az orrváladék allergia esetén?

Allergia esetén az orrváladék jellemzően híg, vízszerű, míg fertőzés esetén néhány nap után sűrűbbé és színessé válhat.

Miért viszket a szem allergia esetén?

A szemviszketés és könnyezés a pollenallergia egyik jellegzetes tünete, amit a kötőhártya gyulladása idéz elő. Megfázás esetén szemviszketés ritkán fordul elő.

Mennyi ideig tart az allergia és a megfázás?

A megfázás általában 7–10 nap alatt lezajlik. Az allergiás tünetek viszont hetekig vagy akár hónapokig is fennállhatnak, amíg az allergén jelen van a környezetben.

Allergia vagy megfázás? Így különböztethetők meg a tünetek

Amikor én 25 évvel ezelőtt az orvosi egyetemet végeztem, abban az időszakban, ha valaki tüsszentett, vizes orrfolyása volt, akár visszatérő jelleggel, leginkább arra gondoltunk, hogy nem igazán jó az immunrendszere, gyakran megfázik és ez lehet a háttérben.

Az allergiás betegségek gyakorisága az elmúlt időszakban egyre csak növekszik, és ma már, ha valaki kettőt tüsszent vagy vizes orrfolyása van, gyakran ráfogjuk: „Ah! Biztosan allergiás!” Ez a szemléletváltás a mindennapi gyakorlatban is abszolút megfigyelhető. Éppen ezért nem is olyan könnyű eldönteni, hogy az allergia, szénanátha, illetve a megfázás laikusoknak, vagy akár egy háziorvosi szinten miképpen, milyen tünetek alapján különíthető el.

Nézzük a felső légúti infekcióhoz társuló tüneteket!

Láz. Allergia esetén nagyon ritka, hogy a beteg lázas állapotot mutat, míg megfázásnál, egy akut felső légúti infekciónál, vírusfertőzésnél viszonylag gyakran előfordul rövidebb-hosszabb ideig tartó lázkiugrás vagy hőemelkedéssel járó állapot.

Tüsszögés. Allergia esetében, szénanátha esetén igen gyakori. Sokszor ez a bevezető. Az adott pollenidőszak megérkezését a vizes orrfolyás mellett a tüsszögés jelzi. Akut megfázásnál is előfordulhat ez, de jóval ritkábban, és néhány nap után a tüsszögést átváltja az erős orrfolyás meg az orrdugulás tünetegyüttese.

Orrváladékozás. Allergia esetén a tüsszögés mellett a vízszerű orrváladékozás, ami jellemző. Ami egyébként a megfázás kezdeti fázisában is egy-két napig, főleg vírusinfekciók esetén jellemző. Azonban négy-öt nap után ez a híg, vízszerű orrváladékozás egyre sűrűbbé, sok esetben színes, zöldessárga váladékká változik. Ebben az esetben, ha ezt tapasztaljuk a pácienseinknél, ez csökkenti a szénanáthás diagnózis felállításának a valószínűségét.

Szemviszketés. Szénanáthánál igen gyakori, szintén a könnyezés mellett akár egy égő, viszkető érzés a szemben gyakran jelentkezik, ami felső légúti infekciónál, megfázásnál igen ritka.

Évszakos megjelenés. A felső légúti infekció, hurut ősztől tavaszig jellemző, ezzel szemben az allergiás nátha – főleg, ha szezonális allergéntől jön létre – inkább tavasztól őszig jelentkezik.

Az időtartam. Ugye egy egyszerű megfázás, azt szoktuk mondani, hogy egy jól meghatározott hét-tíz napos periódussal jellemezhető, míg az allergia, bár változó intenzitású, először emelkedő tünetekkel, majd tartós, erős tünetekkel és lecsengő állapottal hetekig vagy akár hónapokig is tarthat, az adott allergén jelenlététől függően.

Sokan úgy gondolják, hogy ha gyermekkorukban nem voltak allergiásak, akkor később sem alakulhat ki náluk allergiás betegség. Ez azonban tévhit. Allergiás reakciók nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttkorban is kialakulhatnak olyan allergénekkel szemben, amelyek korábban nem okoztak panaszt.

A szakemberek szerint az allergiás betegségek megjelenése egyénenként eltérő lehet. Korábban széles körben elfogadott volt az úgynevezett „allergiás menetelés” elmélete, amely szerint az allergiás betegségek meghatározott sorrendben követik egymást: először ekcéma, majd asztma, később szénanátha alakul ki. Napjainkra azonban kiderült, hogy ez a folyamat nem mindenkinél figyelhető meg ilyen egyértelműen.

A videóból megtudhatja, mikor és hogyan alakulhat ki allergia, valamint miért jelentkezhetnek allergiás tünetek akár felnőttkorban is.

Kialakulhat allergia felnőttkorban is?

Igen. Attól, hogy valaki gyermekkorában nem volt allergiás, később még kialakulhat nála allergiás reakció. Egy új allergénnel való találkozás vagy a szervezet megváltozott reakciója felnőttkorban is vezethet allergiás betegséghez.

Ha gyerekként nem voltam allergiás, akkor biztonságban vagyok?

Nem feltétlenül. Az allergiás betegségek bármely életkorban megjelenhetnek. Bár az allergiák gyakrabban alakulnak ki fiatalabb korban, a felnőttkori allergia sem ritka jelenség.

Mi az allergiás menetelés?

Az allergiás menetelés egy olyan elmélet, amely szerint az allergiás betegségek életkoronként egymásra épülve jelennek meg. Ilyen lehet például az ekcéma, az asztma és a szénanátha egymást követő kialakulása. Ez a folyamat azonban nem mindenkinél figyelhető meg.

Idősebb korban ritkább az allergia kialakulása?

Igen. Idősebb korban általánosságban ritkábban alakulnak ki allergiás betegségek, de nem kizárt. Allergiás reakciók és újonnan kialakuló allergiák felnőtteknél is jelentkezhetnek.

Tévhit az allergia kialakulásáról

Igaz-e az, hogy ha gyermekkorban nem volt allergiás reakcióm, akkor később sem lesz?

Hát, sajnos, ez nem igaz, hiszen attól még, hogy kisgyerekkorban nem alakul ki egy allergia, felnőttkorban, korábban még az adott pácienssel kapcsolatban nem lévő allergén kialakíthat allergiás reakciót. Tehát felnőttkorban is kialakulhatnak ezek a reakciók. Az viszont tény, hogy idősebb korban ezeknek a gyakorisága lényegesen kisebb.

Korábban élt egy olyan magyarázat, egy olyan hipotézis, hogy az adott allergiás egyénnek van egyfajta allergiás menetelése, egy allergiás „march” kapcsán jönnek létre a különböző allergiás reakciók. Újszülöttkorban legelőször a bőrreakciók: ekcéma, bőrkiütés, aztán később a kisgyermekkori asztma. Óvodáskorban, kisiskoláskorban a szénanátha, és ezek mintegy egymásra épülve alakulnak ki az egyes egyének kapcsán. Ezek az utóbbi időkben nagyon sokat finomodtak. Vannak olyan egyének, ahol ez megfigyelhető, de ennek az egymásra épülése már nem minden esetben jön létre.

A szénanátha kezelésére ma már többféle hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. Enyhébb allergiás tünetek esetén a gyógyszertárban vény nélkül is kaphatók korszerű antihisztaminok, amelyek segíthetnek az orrfolyás, a tüsszögés és a szemviszketés enyhítésében. Ha azonban a tünetek 10 napnál tovább fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, érdemes háziorvoshoz vagy allergológushoz fordulni.

A szénanátha kezelésének alapját az új generációs antihisztaminok jelentik, amelyek szükség esetén receptre felírható orrspray-vel vagy szemcseppel egészíthetők ki. Bizonyos tünetek – például az egyoldali orrdugulás, a véres vagy gennyes orrfolyás, illetve a köhögés, nehézlégzés vagy sípoló légzés – súlyosabb társbetegségre utalhatnak. Ezekben az esetekben mielőbbi orvosi kivizsgálás javasolt.

Mivel érdemes elkezdeni a szénanátha kezelését?

A szénanátha kezelésének alapját az új generációs antihisztamin tabletták jelentik. Egyes készítmények vény nélkül is beszerezhetők a gyógyszertárban, de tartós panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, aki hatékonyabb és evesebb mellékhatással rendelkező, vényköteles készítményt tud felírni. Tartós gyógyszerszedés esetén fontos az orvosi ellenőrzés és a betegkövetés is.

Mikor kell orvoshoz fordulni allergiás nátha esetén?

Ha a tünetek 10 napnál tovább fennállnak, rendszeresen visszatérnek, vagy a vény nélkül kapható gyógyszerek nem hoznak megfelelő javulást, javasolt a háziorvos vagy allergológus szakorvos felkeresése.

Milyen tünetek esetén szükséges mielőbb orvosi kivizsgálás?

Ha egyoldali orrdugulás, véres vagy gennyes orrfolyás jelentkezik, illetve ha köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés vagy hajnali fulladás lép fel, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert ezek más betegségekre utalhatnak.

Milyen gyógyszerek egészíthetik ki az antihisztamin-kezelést?

Az egyéni tünetektől függően az orvos receptre felírható orrspray-t vagy szemcseppet is javasolhat. A megfelelő kezelés mindig a panaszok jellegéhez és súlyosságához igazodik.

Szénanátha kezelése: gyógyszerek és figyelmeztető tünetek

Az allergiás nátha vagy szénanátha kezelésében számos készítmény és számos gyógyszerbejuttatási út is rendelkezésünkre áll.

Amennyiben Önnek szénanáthára jellemző vagy erre utaló tünetei vannak, de még nincs ideje orvoshoz fordulni, gyógyszertárban is vásárolhat tablettás antihisztaminokat, allergiaellenes készítményeket. Ugyanakkor, ha erre 10 napnál tovább szüksége van, mindenképp érdemes felkeresni háziorvosát, hogy korszerűbb, kevesebb mellékhatással rendelkező, receptre felírható készítményeket kapjon.

A bázisa a szénanátha kezelésének az antihisztamin tabletta, de emellé orrspray-t, esetleg szemcseppet is kellhet használni. Az orrcseppek közül nagyon fontos, hogy a szénanátha kezelésében nem az úgynevezett dekongesztáns orrcseppeket (lohasztó orrcseppeket) használjuk, mint egy sima náthánál, hanem kizárólag csak a vényre felírható, szteroidtartalmú orrcseppek, orrspray-k azok, amelyek az orrduguláson kimondottan tudnak segíteni. De a bázisterápia minden esetben a korszerű antihisztamin tabletta, amelyek közül a régebbieknek, korábbiaknak voltak mellékhatásaik, álmosítottak. Az újabb generációsoknak már nagyon kevés mellékhatása van, és ezeket akár egész évben, az egész évben tartó, például házipor-allergiánál is lehet szedni.

Amennyiben úgy dönt, hogy először gyógyszertárba fordul, és nem receptes készítményt vált ki, akkor is van néhány tünet, amire nagyon figyelni kell, hogy mindenképp forduljon orvoshoz, ha ilyet észlel önmagán. Ha féloldali az orrdugulás, ha véres orrfolyás jelentkezik például, ha gennyes az orrfolyás, ha asztmára utaló tünetek, például köhögés, hajnali fulladás, nehézlégzés vagy sípolás jelentkezne, ezekben az esetekben mindenképpen forduljon orvosához, hiszen mint tudjuk, a szénanátha nagyon gyakran együtt fordul elő különböző egyéb betegségekkel, ilyenek lehetnek a fül-orr-gégészeti megbetegedések, de az asztma is.

Az allergia diagnózisának felállításához többféle vizsgálat áll rendelkezésre. A leggyakrabban alkalmazott allergiatesztek közé tartozik a bőrteszt és a vérvizsgálat, amelyek segíthetnek azonosítani, hogy a szervezet mely allergénekkel szemben mutat túlérzékenységet.

A bőrteszt gyors, azonnali immunreakción alapuló vizsgálat, míg a vérvétel során a specifikus IgE ellenanyagok szintjét mérik, amely objektív információt ad az allergiás túlérzékenységről. Fontos azonban tudni, hogy az allergia diagnózisa nem alapulhat kizárólag ezen tesztek eredményén. Az allergológiai kivizsgálás része a fizikális vizsgálat, valamint szükség esetén további légúti vagy tüdőgyógyászati vizsgálatra is szükség lehet.

A megfelelő kezelés meghatározásához az orvos a tüneteket, a kórelőzményt és a vizsgálatok eredményeit együttesen értékeli. A videóból az is kiderül, hogy miért nem javasolt allergiateszteket végezni tünetmentes embereknél pusztán szűrő jelleggel.

Milyen vizsgálatokkal mutatható ki az allergia?

Az allergia kivizsgálásának két leggyakoribb módszere a bőrteszt és a vérvizsgálat. A bőrteszt azonnali immunreakción alapul, míg a vérvizsgálat során a specifikus IgE ellenanyagok jelenlétét vizsgálják. Mindkét módszer segíthet az allergiás túlérzékenység kimutatásában.

Mi a különbség a bőrteszt és a vérvizsgálat között?

A bőrteszt során különböző allergén oldatokat juttatnak a bőrre, és a kialakuló reakciót értékelik. A vérvizsgálat ezzel szemben laboratóriumi módszerrel mutatja ki az allergiával összefüggő ellenanyagokat, amelyek jelen vannak a vérben. A két vizsgálat eltérő módon segíti az allergia diagnózisának felállítását.

Elég egy allergiateszt az allergia diagnózisának felállításához?

Nem. Sem a bőrteszt, sem a vérvizsgálat eredménye önmagában nem elegendő a megfelelő kezelés meghatározásához. Az allergológus a tüneteket, a kórelőzményt és szükség esetén további vizsgálatok eredményeit is figyelembe veszi a diagnózis és a terápiás javaslat kialakításakor.

Érdemes allergiatesztet végeztetni akkor is, ha nincsenek tüneteim?

Az allergiateszteket elsősorban olyan pácienseknél alkalmazzák, akiknél allergiára utaló panaszok jelentkeznek. Tünetmentes embereknél a vizsgálatok rutinszerű elvégzése nem javasolt, mert például a bőrtesztek alkalmazása szenzitizáltságot, nem kívánt allergiás reakciót, betegséget okozhat.

Milyen teszteket alkalmazzunk az allergia diagnosztikájában?

Két alapvető tesztünk van. Az egyik a bőrteszt, amely egy azonnali immunreakción alapuló, gyors vizsgálat, viszont szükséges hozzá rutin, asszisztensnő, aki az alkaron, egyéb reakciótól mentes bőrterületen tudja felvinni a különböző allergénoldatok sorozatát. És a hisztaminreakciót mint pozitív kontrollt az oldószerrel mint negatív kontrollal össze tudja hasonlítani, és egy gyors, elsődleges szűrésre is alkalmas diagnosztikával tudja a szenzitizáltságot megállapítani.

A másik vizsgálati módszer egy vérvétel útján történik, amely egy kémcső vérből alkalmas arra, hogy a vérben termelt specifikus IgE típusú ellenanyagok meghatározását végezzük. Ez objektív módon megmutatja, hogy a beteg milyen allergénnel szemben rendelkezik ellenanyagokkal, ami bizonyítja az allergiás reakció meglétét.

Azonban önmagában sem a bőrteszt, sem a vérvétel nem alkalmas arra, hogy csak és kizárólag ez alapján végezzünk terápiás meghatározást, hanem az egyéb fizikális vizsgálatokkal, fonendoszkópiával, légúti vizsgálatokkal, ha alsó légúti érintettség is van, akkor pulmonológiai tesztekkel, légzésfunkciós vizsgálatokkal egészítsük ki a vizsgálatainkat, és ezen adatok összessége alapján hozzunk a beteg számára megfelelő terápiás javaslatot.

Ezek a tesztek már alkalmasak lehetnének szűrővizsgálatokra, mégis nagyon fontos megjegyezni, hogy tünetmentes beteget csak szűrő jelleggel nem szoktunk vizsgálni. Populációszintű felmérések készítésére alkalmasak ezek a tesztek, de azok a páciensek, akik tünetekkel nem rendelkeznek, azoknak ilyen tesztek elvégzése nem javasolt. Különös tekintettel igaz ez a bőrtesztre, hiszen a bőrtesztek alkalmazása szenzitizáltságot is okozhat, magyarul nem kívánt allergiás reakciót tudunk ezzel létrehozni, és a beteg számára egy allergiás betegséget tudunk kiváltani.